Catch Me ~ [TVXQ]

Első éves egyetemista lányként érkeztem meg Dél-Korea egyik legnagyobb egyetemi városába. Ahogy a repülőtérről elmetróztam a kollégiumig, elmerültem az őszi napfényben ragyogó város nézésében és reménykedtem, hogy sikerül a tanulással vagy esetleg az egyetemi élet egyéb hozzávalóival, mint például a bulizás, elfelejtetni magammal a nyár végén történteket. 

Harmonikus kapcsolatom, ami egész gimnazista koromat végigkísérte augusztusban hirtelen és durva módon ért véget. Yunho csak pár évvel volt idősebb nálam, mellette értem nővé, ő vette el a szüzességem és ő is maradt az egyetlen partnerem mindvégig. Mondhatni igazi nagy szerelem volt. Azt viszont nem tudta elfogadni, hogy továbbtanulni egy másik országba megyek.

Állandóan azt hallottam tőle, hogy az egyetemen elkurvulnak a lányok és hogy ő azt nem akarja, holott a szexben ő volt az aki egyre durvábbá vált. Szándékosan nem írok szeretkezést, mivel tudom, mi az, két évig kedvesen, szenvedélyesen, extázisban vagy lassan és megfontoltan, mindenféle variációban átéltük az "együttlét" örömét, de ez már rég nem az volt. Utolsó nyarunk azonban már borzalmas volt.

Megesett, hogy szex közben elkezdett arról kérdezgetni, hogy hány fiút fogok majd kielégíteni az egyetemen, aminek mindig sírás lett a vége, mert egyszerűen nem bírtam a nyomást. Úgy tűnt, hogy ez őt néha még izgatja is.

Aztán végül nem bírtam tovább és egy nap megmondtam neki, hogy ha ennyire nem bízik bennem, jobb, ha szakítunk. Őrjöngött, üvöltöztünk egymással, majd letepert az ágyára és letépte a ruhámat.

 - Utoljára még az enyém leszel! - suttogta a fülembe.

Furcsa mód felizgatott ez a durvaság, így elkaptam a kezét és  ránéztem, tudatva ezzel, hogy nem kell erőszakoskodnia.
Szinte egy mozdulattal keveredtem fölé, húztam le a rövidnadrágját és vadul meglovagoltam, minden előjáték nélkül, miközben csókoltuk egymást, ahol értük. Szorosan megmarkolta a popsimat, mindeközben az járt a fejemben, hogy ha ilyen jó vele a szex, a többi probléma mellékes és ez csak egy kis veszekedés volt. Megfordított hogy a lábaimat felemelhessem a válláig, majd éreztem, hogy mélyen belém hatol. Egyre gyorsabb és gyorsabb ütemben mozogtunk, amitől én egyre hangosabban nyöszörögtem. Éreztem hogy teljesen kitölt a forróság, majd elsötétült minden.

Hallottam, hogy ő is felkiált, majd rám roskad. Izzadtan feküdtünk egymás mellett és ahogy csókolni kezdtem a vállát és a nyakát, még a sós ízt is éreztem.

Arra, ami ezután következett, nem számítottam. Felkelt, majd kissé imbolyogva lehajolt a padlón heverő kis nyári ruhámért.

- Most öltözz és menj, jó szórakozást az egyetemen nélkülem! - mondta és hozzám dobta a ruhát. 

Ekkor beszéltünk utoljára. Rákövetkező héten már egy másik lánnyal motorozott végig a házunk előtt húzódó parkon, mereven az utat figyelve. 

Én pedig most már itt vagyok, gondoltam, miközben a metró nehézkesen csikorogva megállt. 
A koliban kedves és jópofa szoba társakat kaptam, sőt még aznap megismerkedtem az évfolyam társaimmal is. Megkaptuk az órarendet, amiből kiderült, hogy hétfőn beiratkozás, de kedden reggel nyolckor már lesz is egy előadásunk, majd déltől hatig egy gyakorlati óra ugyanebből a tantárgyból. Mivel ugyanaz a tanár tartja a gyakorlati órát a mi csoportunknak, mint aki az előadást is, gondoltam hogy ez még hasznos lehet a vizsgán. Minah, a másodéves szoba társam azonban jót mulatott rajtam.

- Tudod, nagy mákod van, hogy Changmin-hoz kerültél, de nemcsak azért, mert ő a vizsgáztató is, hanem mert nagy hódolója a női nemnek. - mondta vigyorogva.
- Sokat tudnék mesélni... Bár én is csak hallottam ezeket a történeteket... - fűzte hozzá gyorsan, miután eléggé elképedve meredtem rá.

---

---

---

Hétfő éjszaka érdekes álmom volt. Yunho- val szeretkeztünk. Nagyon valóságosnak tűnt az álom, még az orgazmusom is, olyannyira, hogy mikor reggel felébredtem, Minah nevetve kérdezte meg, ki az a Yunho és hogy a valóságban is olyan jó-e az ágyban, mint ahogy álmomban mutattam. 

Kicsit zavarba jöttem, de megnyugtatott, hogy nem mondja el senkinek.
Lezuhanyoztam, felöltöztem, felkaptam a mappámat és elindultam az egyetemre. Mikor kiértem, találkoztam az egyik évfolyam társammal. Rögtön megbántam, hogy nem hoztam pulóvert, mert elég hűvös volt a reggel, a mellbimbóim pedig fázósan meredtek előre a nyári kis ruhám alatt. Büszke vagyok a melleimre, de ezen a reggelen szerettem volna, ha beszélgetés közben a szemembe néznek és nem a bimbóimat stírölik. Gyerekesnek találtam ezt a viselkedést, különösen egy egyetemistától. Beértünk a terembe, ahol egy jóvágású fiatal férfi sötétkék öltönyben épp a laptopját igyekezett összehangolni a vetítővel. Még nem sokan voltak a teremben, a csoport társam pedig mindenáron előre akart ülni, mivel nem látott túl jól, én pedig szívesen vele tartottam.
Amúgy is szerettem volna jobban szemügyre venni a tanárt, akiről Minah mesélt. Egyenlőre, ahogy egy szék tetején egyensúlyozva igyekezett a vetítő vásznat megigazítani, azt megállapíthattam, hogy jó feneke és izmos háta van.

Mikor leszökkent a székről és megfordult, egy derűs, gyönyörű barna szempár nézett egyenesen rám. 

- Jó reggelt, Shim Changmin vagyok. Én tartom önöknek ebben a félévben ezt az előadást, az egyik csoportnak pedig még ezek után el kell viselnie a délutáni gyakorlaton is. A mai nap a következő témákkal foglalkozunk... – kezdett hozzá.

Egyre - másra azon kaptam magam, hogy miközben figyelem a magyarázatát lenyűgöz az a magabiztosság, amivel magyaráz.
A gyakorlaton ez az érzés csak elmélyült. Azonban az, amiről Minah mesélt, mármint a nőkkel szembeni "pozitív diszkrimináció", egyáltalán nem tűnt fel.
Amikor a kész gyakorlati jegyzetemmel odamentem az asztalához, épp telefonált. 

- Nézd, ennek semmi értelme, most órán vagyok, neked meg az új munkahelyeden kéne megfelelned és az új kapcsolatodat kellene ápolnod... nem, nem akarlak lerázni... nem, nincs senkim... szia. – mondta majd nagy sóhajjal lerakta a telefont és meglepetten nézett fel.
- Bocsásson meg, nem tudtam, hogy itt áll... – mentegetőzött.
- Én kérek elnézést, tanár úr - hadartam. De lassan vége a gyakorlatnak és szeretném megmutatni, mire jutottam.

- Lássuk, mit tud nekem mutatni - dőlt hátra fáradtan a széken és a mellette lévő üres székre mutatott. Leültem, közben megcsapott az arc szeszének illata.
Lassan kezdtem beindulni tőle. Intelligens, férfias, izmos, jóképű, gyönyörű hanggal, a telefonból ítélve pedig szakítás után., szóval minden közrejátszott. 

Úgy helyezkedtem, hogy a kis fehér köpenyem finoman, de azért mutasson valamit a dekoltázsomból. Magyarázni kezdtem a dalszöveget amit épp írnunk kellett és azon kaptam magam, hogy aminek reggel még nem örültem, az most kifejezetten mulattatott. Shim tanár úr sem a füzetet, sem a magyarázatomat nem figyelte, csak a halmocskákat a fehér köpenyem alatt. Mikor végeztem, felsóhajtott:
- Szép munka, kolléganő. De van egy - két kidolgozatlan rész... – kezdett el kajánul vigyorogni.
Nagy levegőt vettem és szándékosan bátortalan hangon válaszoltam:
- Igen tanár úr, de már vége az órának és félek, hogy nem lesz időm a tökéletes befejezésre...
- Hát, ha ennyire szeretné a mai napot tökéletesen befejezni, akkor az irodámban megteheti. Természetesen nem leszünk kettesben, az irodám közös az egyik kolléganőmmel... - tette hozzá hangosan, miközben mintha kis sajnálkozást vettem volna észre a hangjában.
A liftben felfelé már izzott a levegő közöttünk. Semleges témákról beszélgettünk, a városról, az első napokról.
Felérve az emeletre láttam, hogy a tanszéken már nem nincs senki. Este hat óra volt. Az ajtaján tényleg két név állt, az övé meg egy másik tanárnőé és egy cetli: 
"Hazamentem, a kísérlet befuccsolt, holnap újrakezdem más hangszerekkel. Jihae telefonált, azt hiszem, szakítottatok". 
Látván a cetlit megkönnyebbülten sóhajtott, majd zsebre vágta azt. Lassan előkotorta a kulcsát és kinyitotta az ajtót.
Udvariasan előreengedett, de közben a vállam felett áthajolva felkapcsolta a villanyt. Éreztem lélegzetét a tarkómon. Nagyon felizgultam és csak reménykedtem, hogy ő is.
- Kér egy teát? Nehéz napunk volt... Helyezze csak magát kényelembe... -  mondta próbálva leplezni a dolgokat.

- Köszönöm, tanár úr - válaszoltam a tanár urat kissé huncutul ejtve ki, miközben levettem a köpenyem és csak a kis pántos ruhám maradt rajtam.
Megfordult és jelentőség teljesen rám nézett majd  hozzám lépett és végigsimította a karom.
- Changmin de csak most itt a négy fal között, zárt ajtó mögött... – mosolyodott újra el.
- Zárt ajtó? - kérdeztem meglepetten.
- Most már az. - lépett oda az ajtóhoz és ráfordította a kulcsot.
- A teát később is megihatjuk... - mondta és lekapcsolta a vízmelegítőt. 
Odaléptem hozzá de nem mozdultam, kezeimet a hátam mögé tettem, mint egy kislány aki rosszat csinált majd oldalra hajtott fejjel ránéztem. 
Ekkor már nem bírta tovább és azonnal rám vetette magát.

Elkezdett csókolni a fülem mellett, a nyakamon, a vállamon, miközben a keze végigsimította a hátam, a fenekem, majd benyúlt a szoknyám alá és simogatni kezdte a fenekem. Én sem tétlenkedtem, kibontottam az ingét és simogatni kezdtem kidolgozott mellkasát. Barna volt a nyári naptól, izmos és feszes. Egyre csak haladtam lefelé, a hasán végigsimítva, elérve egészen a nadrágjáig. Felsóhajtottam, mert egy hatalmas, ágaskodó szerszámot fogtam a ruhán keresztül. 
Changmin is felnyögött, majd benyúlt a bugyim alá és elkezdett simogatni, majd a nedvességtől csúszós szeméremajkaim közé csúsztatta türelmetlenül.az újját. Lehúzta a bugyimat, és gondosan zsebre vágta.
Lassan kibontottam az övét, kigomboltam a nadrágját és letoltam. Meglepetésemre nem volt rajta alsónadrág.
- Meleg napunk volt ma - suttogta rekedten. És még melegebb lett, mikor fölém hajoltál abban a kis semmiségben, amit köpeny helyett hordtál ma. – duruzsolta fülembe.
Simogatni kezdtem merev férfiasságát, majd marokra fogtam és fel-le húzogattam rajta a bőrt. Élveztem, ahogy az arcán láttam az élvezetet. Lassan letérdeltem és számmal kezdtem el kényeztetni. Először csak finoman, majd később, mikor már láttam, hogy mennyire élvezi erősebben és mélyebben. 

- Vigyázz... egy hónapja nem voltam nővel... –  mondta nyögései közepette.

Ennek ellenére azonban elég türelmes volt. Miután abba hagytuk egymás kényeztetését óvatosan felemeltem tekintetem és egyenesen a szemébe néztem.

- Megőrjítesz ezzel a nézéssel! – mondta és egy forró csókba húzott.
Felültetett az asztalra, szétnyitotta a combjaimat és csókolni kezdett. Annyira felizgatott, hogy hamarosan megvolt az első csúcspontom, amitől ő csak még joban beindult.
- Még nincs vége, kolléganő! - mondta vigyorogva majd merev szerszámát belém vezette.
Changmin keményen mozgott ki - be, először csak a hegyével, de hamarosan megragadtam a fenekét és magamhoz szorítottam.

Erre elvigyorodott és még inkább gyorsított a tempón. Én csak kapkodtam a levegőt, ő pedig simogatta a melleimet és közben csókolgatta a nyakam.

Kis idő múlva nagyot nyögve élvezett belém, majd pár másodperc múlva én is követtem.

Ott feküdve karjaiban az jutott eszembe, hogy Minah-nak teljesen igaza volt és hogy ez a pasi csodálatos.

- Yunho mondta hogy ide fogsz jönni ....remélem, hogy megfelelőképpen fogadtalak – mondta mosolyogva.
- Hogy mi? – képedtem el. Te honnan ismered Yunhot? – kérdeztem meglepetten.

- Hát tudod régi barátok vagyunk. – mondta miközben ruháinkat kapkodtuk magunkra.

- Értem. Szóval akkor ez az egész csak Yunho miatt volt? – szomorodtam el.

- Nem dehogyis…te butus.. - lépett vissza hozzám és simogatta meg az arcom.

- Azért törtent mert akartuk.. és remélem hogy ezentúl is ilyen keményen fogsz dolgozni. – mosolyodott el.

- Hát azt majd még meglátjuk – mondtam majd nyomtam egy puszit a szájára és ott hagytam a tanáriban.